A dízelmotor üzemszerű működése során füst képződik, ennek oka, hogy az égéstérbe fecskendezett gázolaj azonnal meggyullad így annak nincs ideje elkeveredni a beszívott levegővel. Az üzemanyag és a levegő nem megfelelő keveredése felelős a dízelekre jellemző két káros kipufogógáz-komponens a korom és a nitrogén-oxidok keletkezéséért. Valójában a környezetünkre legveszélyesebb összetevők a szabad szemmel nem látható koromszemcsék, mivel azok megkötik a nem elégett üzemanyagból és motorolaj-maradványokból képződő rákkeltő szénhidrogéneket, amellyel a koromszemcsék viszonylag nagy koncentrációban kerülnek belélegzésre a tüdőbe, onnan esetleg a véráramba.
Az utóbbi években forradalmi változás ment végbe a gépjárművek kipufogógáz-utókezelésében. Az autógyártók egy egyszerű megoldást alkalmaznak, a katalizátorokban használt kerámiabetéthez hasonló úgynevezett DPF szűrőt (Diesel Particular Filter) alkalmaznak a gázok további tisztítására, melynek négyzet keresztmetszetű csatornáinak elejét és végét felváltva lezárják.
A részecskeszűrőbe bejutó gáz a szerkezetének köszönhetően egy kényszerített pályán halad végig a nemesfém bevonatú porózus kerámiatest járatain. Ezen a zárt rendszeren történő kipufogógáz szűrés több, mint 95%-os hatásfokkal teljesít csökkentve a már sok esetben túlontúl magas légszennyezettséget.
A részecskeszűrő élettartama is véges, hisz a szűrő előbb-utóbb megtelik, hiába az automatikusan futó regenerálási eljárásnak, ezt követően rohamos romlásnak indul a műszaki vizsgák alkalmával is ellenőrzött káros anyag kibocsájtás.
150-200.000 kilométer megtétele után használattól függően nem segít más, mint az elhasználódott részecskeszűrő cseréje, ez típustól függően 200-600.000 Ft kiadást jelent a gépjármű tulajdonosoknak.
Tudatosabb környezetvédelemmel rendelkező országokban a részecskeszűrő nélkül szerelt gépjárművekre forgalmi korlátozásokat vezettek be, azokban az esetekben mikor a légszennyezettség mértéke eléri a határértéket a DPF nélküliek nem vagy csak költségtérítés fejében közlekedhetnek.
